Ismét összeült Aradon a két megye vegyes bizottsága, újabb lehetőségek nyíltak közös célok megvalósításához. Az egyik a Kecskemét-Békéscsaba-Gyula gyorsforgalmi út (M44) teljes korszerűsítésének terve, ezt ugyanis össze lehetne kötni az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi úttal, amelynek felújítása Romániában prioritás. Megegyeztek, hogy kérni fogják, az ügy kerüljön a hamarosan ismét megszervezendő magyar-román kormányülés napirendjére. Más, határon átnyúló tervek is napirendre kerültek. Az ülésen a két elnök mellett részt vett többek között Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, Felföldi Zoltán az M44-es felújításának biztosa, Hanó Miklós, Békéscsaba alpolgármestere és Búza Gábor az aradi tanács alelnöke is. /Irházi János: Arad-Békés Vegyes Bizottság. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./
2008. február 27.
Még alá sem írták az Arad-Pécs közötti testvérvárosi szerződést, az aradi polgármesteri hivatal és az önkormányzat máris hibát vétett. Nem volt elég, hogy minden előkészítő okmány hamarabb született meg Pécsen, az aradiak két hónapos késéssel, februárban szavazták meg a dokumentumot, „Pécs megyei jogú város” helyett annyit írtak, hogy „Pécs városa”. A pécsiek azonnal, írásban kérték a kiigazítást. Ebben a módosított változatban is, az aradiak kitartóan „Pecs”-nek titulálták a magyar várost. /Irházi János: Pécs kiigazítást kért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2008. február 27.
Február 22-én telt ház volt az Aradi Bábszínházban, az érdeklődés nem csak a nyitó előadásra érkezett L’art pour l’art Társulatnak szólt, hanem a Kamaraszínház egész évadának. Bognár Levente alpolgármester köszöntötte az új évadot, amelynek létrejöttében kétségtelenül az aradi önkormányzatnak, a városi tanács által biztosított anyagiaknak is nagy szerep jutott. Köszöntötte az alpolgármester a lelkes kis csapatot is – Tapasztó Ernőt, Gujdár Gabriellát és Fekete Rékát. A magyarországi L’art pour l’art Társulat a magyar abszurd (politikamentes) humort képviseli. /Jámbor Gyula: Elindult az Aradi Kamaraszínház második évadja. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2008. március 31.
Teljes őrségváltás lesz az RMDSZ Arad városi önkormányzati frakciójában, mert a hivatalból első helyre rangsorolt Bognár Leventén kívül egyetlen jelenlegi tanácsosnak sem sikerült bejutó helyre kerülnie. Bognár Levente tartotta a város önkormányzati csoportjának beszámolóját. Nem minden esetben sikerült pénzt szerezni a magyarság identitásának megőrzése. „A négy éve kitűzött célokat nagyjából megvalósítottuk, de van még mit tenni a következő négy évben is” – sommázott. Király András képviselő, megyei elnök szerint „sokkal többet tett ez a csapat, mint amennyi most elhangzott”. A küldöttek szavaztak, ennek eredménye teljes gárdacserét hozott. Itt a listavezető hivatalból Bognár Levente, őt követi Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Tusz Ferenc Jelenleg Bognár alpolgármester mellett három RMDSZ-es tanácsos (Cziszter, Nagy, Tusz) ül az önkormányzatban, őket a szavazás eredményeképpen várhatóan a Tóth–Pénzes–Faragó trió válthatja. /Irházi János: RMDSZ rangsorolás a városi önkormányzatba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2008. április 1.
Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter az RMDSZ jelöltje a Hunyad megyei tanácselnöki tisztségre, döntött a Hunyad Megyei Képviselők Bővített Tanácsa. A Hunyad megyei tanácsosjelöltek listáját Burján Gergely, a dévai szervezet képviselője vezeti, őt Széll Lőrincz, a lupényi, Naszódi Andrea, a vajdahunyadi és Kacsó Roland, a petrozsényi szervezet képviselője követi. Hunyad megyében a 2002-es népszámlálási adatok szerint 4,8 százalékos a magyarság számaránya, azonban becslések szerint az elmúlt hat évben tovább csökkent a magyarság lélekszáma. A Hunyad Megyei Tanácsban csupán 2004-ig volt a magyarságnak képviselete, a négy évvel ezelőtti választásokon az RMDSZ-nek nem sikerült mandátumot szereznie. Vajdahunyadon Győrfi Jenő, Horváth Zoltán és Naszódi Géza, Petrozsényben pedig Wersánszki Eduárd, Tóth János és Varga Éva pályázik helyi tanácsosi mandátumra. Lupényban Széll Lőrincz a polgármesterjelölt, míg Benedekfi Dávid és Antal Amália a helyi döntéshozó testületbe szeretne bejutni. Déván Pogocsán Ferdinánd polgármesterjelöltet Karda Róbert és Makkai István követi a helyi tanácsosjelöltek listáján. Rangsorolták a megyei, illetve helyi tanácsosjelölteket Máramaros megyében is. Az RMDSZ Nagybánya területi szervezetének közgyűlésén a megyei tanácsosjelöltek között a következő sorrend alakult ki: Capusan Edit, Szentgyörgyi Sándor, Hitter Ferenc, Miklós Csaba, Dávid Erzsébet és Valdman István. A történelmi Máramaros területi szervezetének küldöttgyűlése Béres Ildikót és Debrovszky Károlyt jelölte megyei tanácselnökjelöltnek. Máramarosszigeten az RMDSZ színeiben Béres István László indul a polgármester-választáson, Sebestyén Magdolna. Aradon Bognár Levente polgármesterjelölt mellett Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc szeretne bejutni a helyi tanácsba. Az aradi önkormányzatban jelenleg Bognár Levente alpolgármester mellett három tanácsos képviseli az RMDSZ-t. Pécskán a négy polgármesterjelölt közül Csepella Jánosnak sikerült megszerezni a legtöbb szavazatot. Fehér megyében Komáromi Attila az RMDSZ tanácselnökjelöltje, azonban a megyei tanácsosjelölt-listán csak második helyen szerepel, őt Köble Csaba előzi meg. /A szórványban is mandátumokat szerezne az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2008. május 20.
Eredetileg Molot, a liberális aradi tanácselnök azt ígérte a magyarság képviselőinek, hogy az egyházak támogatására elkülönített összegnek a 7,2%-át juttatják a történelmi magyar egyházaknak – állította Gáll Sándor református esperes. Természetesen ezt meg kellett pályázni, ami meg is történt. 8 református, 2 római katolikus és egy unitárius egyházközség adott be pályázatot, 100 ezer új lejt igényelve, az egyezség értelmében. Ennek az összegnek azonban csak a felét ítélték a magyar egyházaknak, összesen 47 000 lejt, ami eltörpül a többségieknek kiosztott pénzek mellett. Ez csúfosan alacsony összeg, de mégis valami, Gáll Sándor elment a tanácshoz, hogy megkösse a szerződést. Akkor kiderült, hogy pályázataik szinte felbontatlanul hevernek az elutasított pályázatok között. Azt azonban nem mulasztották tudtára adni az esperesnek, hogy ez az aprópénz is csak akkor jár az egyháznak, ha a magyar közösségek megfelelően szavaznak. Szóban elmondták az egyházi képviselőnek, ne is álmodjon arról, hogy a megítélt összeget átutalják a számlájára. Végeztesse el a munkát és majd a kifizetetlen számlával jelenjen meg a tanácsnál. Azt fogják törleszteni. /Gáspár-Barra Réka: Mircea Molot kampánycélra használja a megyei tanács pénzét. Csúfot űzött a magyar egyházakból. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2008. június 5.
Tóth Csaba ügyvezető elnök bejutott Arad megye és Arad város önkormányzatában is. Tóth Csaba lemondott helyéről a városi önkormányzatban, helyét Pénzes Gyula foglalja majd el. Arad város önkormányzatában tehát Bognár Levente és Pénzes Gyula képviseli az RMDSZ-t. /Irházi János: Tóth lemondott Pénzes Gyula javára. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./
2008. június 13.
Az újság beszámolt arról, hogy a megyeszékhelyeken, magyarlakta településeken a politikából kiszorultak hogyan folytatják életüket. Aradon a megyei önkormányzatában eddig ott ülő három tanácsos – Nagy Gizella, Cziszter Kálmán és Túsz Ferenc – kikerült onnan. Nagy Gizella 2005 januárjában került be az önkormányzatába. Visszatér a katedrához. Cziszter Kálmán a 2004-es helyhatósági választásoktól tagja volt a városi önkormányzatnak. Tovább fog dolgozni szakmájában, mint tervező, mint szakértő. A jövőben több időt tud majd szentelni a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságra, a Pro Urbe Társaságra és a Szabadság-szobor Egyesületre. Túsz Ferenc 2005-től a nagykövetté kinevezett Tokay György helyét foglalta el. Nyugdíjas, de van egy cége is. – Búza Gábor, az Arad megyei önkormányzat alelnöke volt 2004-től. Amikor a megválasztották, lemondott ügyvédi praxisáról. Most folytatni fogja ügyvédi munkáját. Pécskán Nagy István tanácsos volt. Visszamegy tanárnak. Wersánszki Eduárd felajánlotta lemondását a petrozsényi RMDSZ-szervezet elnöki tisztségéből, miután június elsején az általa vezetett lista nem érte el az 5%-os küszöböt. A választmány azonban nem fogadta el az 1996 és 2008 között folyamatosan helyi tanácsos Wersánszki lemondását. /Kiszorított politikusok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./
2008. június 21.
Aradon 23 tagú önkormányzat alakuló ülésén bejelentették, hogy a PD-L 15 és az RMDSZ két tagjából közös frakció alakult. Bognár Leventét alpolgármesternek választották. A testületben Pénzes Gyula és Bognár Levente képviselik az RMDSZ-t. /Irházi János: PD-L–RMDSZ-uralom az aradi önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./
2008. július 25.
Arad önkormányzatánál elkészült az Aradi Napok keretében majd augusztusban átnyújtandó kitüntetettek névsora, s ezen, korábbi esztendő keserű tapasztalatával ellentétben most magyar nevek is szerepelnek. A kezdeményezők – akik között ott van Bognár Levente alpolgármester is – többek között Ujj János helytörténész-újságírót, Kett-Groza János festőművészt, Sorin Haiduc matematika tanárt, a Tichindeal igazgatóját jelölték a kiválósági díjra. Post mortem Pro Urbe díjat kap Pecsovszky József, Eugen Roman és Monica Antoci. /Irházi János: Ujj és Kett-Groza is kiválósági díjat kap. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./
2008. augusztus 18.
Az Aradi Napok egyhetes programsorozatában még mutatóban sincs magyar rendezvény. Az újságíró ezt minden évben megírja, de nincs változás, nem lép az RMDSZ, de a magyar civil szervezetek sem. Az Aradi Napokon legalább azért kell kitenni valami apró kis magyar programot, mert a rendezvénysorozatot a románság a magyar hagyományra építi. A program Arad szabad királyi város titulus 1834-es megszerzéséhez kötődik. Volt némi közünk hozzá. Minimum egy múzeumi, könyvtári időszakos kiállítás, előadás-sorozat elvárható lett volna. Az aradi önkormányzatban a PD-L–RMDSZ frakciónak kétharmados többsége van. /Hétfőzet Irházi János módra. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./
2008. november 14.
Idén ünneplik a híres nótaszerző, Dankó Pista születésének a 150., halálának a 105. évfordulóját, ezért 2008-at Dankó Pista-évnek is nevezik. Dankó Pista Aradon és Nagyváradon is gyakran megfordult, a szegedi székhelyű Magyar Nótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesületének a művészei a régióban Dankó Pista-esteken lépnek fel. November 9-én, vasárnap Aradon, a Kultúrpalotában, kampányrendezvénnyel egybekötve Dankó Pista-megemlékezést tartottak, Bognár Levente alpolgármesternek Dankó Pista-emlékéremmel ismerték el az országhatárokon átnyúló magyar kultúráért kifejtett munkáját. A szegediek előbb Délvidékre látogattak, ahol három településsel, köztük Újvidék önkormányzatával írtak alá együttműködési szerződést, ott is tartottak Dankó Pista-emlékelőadásokat. A szegedi egyesület nevében dr. Majzik István elnök a közelmúltban három intézménnyel, civilszervezettel kötött együttműködési szerződést: Arad város tanácsával, a pécskai Búzavirág Egyesülettel, illetve a kisiratosi Pro-Ki-Dor Egyesülettel. Egy hónappal ezelőtt be is nyújtották első pályázatukat a Szülőföld Alaphoz. Fejes Ernő a szegedi egyesület nemzetközi kapcsolatokért felelős referense találkozott Haász Tibor tőzmiskei polgármesterrel, akivel eldöntötték: még idén együttműködési szándéknyilatkozatot írnak alá a Simonyi Társasággal. /Balta János: 2008 Dankó Pista év. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./
2008. november 15.
November 14-én Gyulán, november 15-én pedig Aradon került sor a két testvérváros önkormányzatai közötti, hagyományos Kézfogások rendezvénysorozatra. Hogy melyik város önkormányzata veszi komolyabban az együttműködést, jelzi, hogy Gyula 16 pontos, konkrét, határokon átnyúló javaslatcsomagot tett az asztalra. Arad ilyen dokumentumot nem állított össze. A magyar fél többek között javasolt egy Arad–Gyula közlekedési hatástanulmányt, újabb határ menti utak felújítását, a két város televíziójának együttműködését, termálvíz kihasználását, civil szervezetek, sportklubok, iskolák közötti programokat. A kezdés előtt tíz perccel az asztalon még Gheorghe Falca aradi polgármester neve szerepelt, de az utolsó pillanatban ez lecserélték a helyettesére, miután a polgármester megtudta, hogy a gyulai polgármesternő nem jön el. /Irházi János: XIV. Arad–Gyula Kézfogások. Kényszermosolyba csomagolt tervek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./
2009. július 7.
Egy olyan monográfiára lenne szüksége Aradnak, amelyet komoly történészek dolgoztak ki, amely helyesen, valós tények alapján mutatja be a város múltját – mondta Bognár Levente alpolgármester, aki szerint a most elkészült Arad statútuma határozat-tervezet sajnos az 1999-ben megjelent monográfia alapján (is) állt össze, ezért számtalan benne a hiba, ráadásul bizonyos tényeket elferdítve közöl. A városi önkormányzat 1998-ban döntött egy kiadandó monográfiáról, amely egy évvel később megjelent, ma is ezt használják referenciamunkaként. A statútum szövegének összeállításával megbízott alkalmazottak helyenként szó szerint kimásolták a monográfiából az arra vonatkozó szövegrészt. A mostani statútum szövegében Bogár szerint az egyik legfurcsább, hogy a két háború között Arad magyar lakosainak számát 7,9 százalékra becsüli. Ideje lenne, hogy román, magyar és a többi itt élő nemzetiség történészei leüljenek, és őszintén megbeszéljék ezeket a dolgokat, hisz a korábbi évtizedektől kezdve a történelem megmásítása volt a cél. /Irházi János: Arad statútuma. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2009. október 16.
Arad és Gyula, a két testvérváros október 15-én Gyulán ünnepelte a Kézfogások tizenöt éves fennállását /1994-2009/, azt, hogy az eltelt másfél évtizedben számtalan közös kulturális, oktatási, turisztikai programot bonyolítottak le. Gheorghe Falca aradi polgármester most sem vett részt az ünnepségen, az aradi küldöttséget Bognár Levente alpolgármester vezette. Dr. Perjési Klára gyulai polgármester és Bognár Levente aláírták a kapcsolatokat tovább erősítő dokumentumot, valamint egy közös uniós pályázatot Arad és Gyula közszállításának együttes fejlesztéséről. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál a két testvérváros 570 000 eurót pályázik a közszállítási hálózat összehangolt korszerűsítésére. A Kézfogások története 1993-ig nyúlig vissza, és azt nem a politikusok találták ki, hanem Susánszki Imre gyulai középiskolás diák, aki javaslatát elküldtem Jeszenszky Géza külügyminiszternek, továbbá Románia budapesti nagykövetének, Gyula és Arad városok önkormányzatainak stb. Dr. Jeszenszky Géza válaszlevelében üdvözölte és támogatásáról biztosította a javaslatot. Dr. Pocsay Gábor, Gyula akkori polgármestere és Cristian Moisescu, Arad polgármestere szintén a kezdeményezés mellé álltak, emlékezett vissza Susánszki, a Kézfogások Magyar-Román Baráti Találkozó elindítója. A mindkét városban megrendezett találkozóra, programokra 1994. júniusában került sor. A két város között együttműködési szerződést 1994. december 8-án Aradon írta alá a két polgármester, dr. Pocsay Gábor és Cristian Moisescu. /Irházi János: Arad – Gyula. Tizenöt éve fogtak kezet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./
2009. október 27.
A múlt héten két színháztörténeti könyv is megjelent: az egyikben Lizica Mihut, az Aurel Vlaicu Állami Egyetem rektora foglalta össze az aradi román színjátszás történetét (a román megszállástól napjainkig), a másikban, a Színjátszó személyek Erdélyben (1919–1940). Közhasznú esmeretek tára című kötetben Kötő József színháztörténész a két világháború közötti romániai magyar színjátszásáról írt. A két könyvben közös, hogy Puskel Péter helytörténész mindkettőben közreműködött, s az aradi magyar színjátszás és jeles személyiségeinek összefoglalása őrá hárult. Puskel Péter elmondta, hogy a Kárpát-medence legrégibb létező magyar kőszínháza 1817–18-ban Aradon nyílt meg. Ez volt a vándorszínészek korszaka, és Aradon sok neves színjátszó csoport megfordult. Állandó évadok voltak, prózai és operettszínház, sőt operai tagozat is működött. 1874-től a városhoz illő kőszínháza volt Aradnak, és 1948-ig folyamatos volt a magyar színjátszás. Arad jelentőségét mutatja, hogy 1896-ban, amikor Budapesten felépült a Vígszínház, Erdélyből a kolozsvári és az aradi társulat nagyon sok színészét szerződtette le az új fővárosi teátrum. A két világháború között magyar színjátszással foglalkozik Kötő József könyve, mert ez volt az erdélyi színjátszás egyik legválságosabb időszaka. 1920 után a kisebbségbe került magyarság kemény harcot vívott a színházáért. Bukarestben a Kormányzó Tanács döntötte el, hogy melyik igazgató kap koncessziót, hogy egy, legfeljebb két évadon keresztül működtesse a színházat. Nemhogy az önkormányzat nem adott támogatást, hanem még az igazgatónak kellett befizetni a városkasszába a koncessziós díjat. 1948 után majdnem 60 évig nem volt magyar színháza Aradnak, ez nagy törést jelentett. Az 1950-es évek elején megindult egy erőteljes amatőr mozgalom, amelyet a szakszervezetek színjátszói képviseltek. Aradon először az Artex szakszervezetnek volt színjátszó csoportja, amely évente három-négy előadást tartott. Öt-hat évig működött, majd miután feloszlott, pár év szünet után átvette a helyét egy teljesen amatőr társulat, amit Znorovszky Attila volt újságíró irányított, méghozzá olyan sikerrel, hogy egy adott pillanatban a népszínházi rangot is kivívta. Negyedszázadon át majdnem mindig teljes évadot biztosítottak. A két éve megalakult Kamaraszínház csodálatos dolog, mert 1948 óta Arad magyarsága számbelileg nagyon megcsappant. /Pataky Lehel Zsolt: Arad szerepe az egyetemes magyar színjátszásban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./
2009. november 12.
November 11-én Gyula és Arad város önkormányzata, civil szervezetei Aradon találkoztak, hogy közös programmal emlékezzenek a Kézfogások 15. évfordulójára. Gheorghe Falca aradi polgármester beszédében kiemelte, a 15 év nagyon sokat számított mindkét város önkormányzatának, lakosságának, ezért köszönetet mond annak az akkor 17 esztendős fiatalembernek – a gyulai Susánszki Imréről van szó –, aki kiötlötte a Kézfogásokat és bábáskodott körülötte. Dr. Perjési Klára gyulai polgármester beszélt Arad és Gyula kapcsolatának másfél évtizedes történetéről. /Irházi János: Kézfogások Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
